Gyöngyöstarjanno

Gyöngyöstarján anno - Szülőfalum egykoron

Gyöngyöstarján

A Mátra déli oldalán, a Tarján-patak völgyében helyezkedik el, Gyöngyöstől 6 km-re északnyugatra, valamint Budapesttől mintegy 90 km-re északkeletre.

A szomszédos települések: északkelet felől Gyöngyösoroszi, kelet felől Gyöngyössolymos, délkelet felől Gyöngyös, dél felől Nagyréde, nyugat felől Gyöngyöspata, északnyugat felől pedig Mátrakeresztes (Pásztó része).

A település első írásos említése 1275-ben történik kettős, Tharian Maior és Minor néven. 1451 és 1560 között mezőváros. A török hódoltság idején veszítette el ezt a rangját. Nem néptelenedett el a falu, a lakosság sziklába vájt pincékben rejtőzött el a török elől. Egy tűzvész pusztította el 1596-ban. Az 1600-as évek végére indult fejlődésnek újra.

A községet évszázadokon keresztül 100%-ban magyar ajkú, katolikus vallású emberek lakták. 2023-ban  a népességnek kb. a fele vallotta magát katolikusnak. A legfrissebb adatok szerint Gyöngyöstarján  lakossága alig haladja meg a 2000 főt, de örvendetes módon "élő falunak" számít, a környékről sokan és szívesen költöznek ide.

A dimbes-dombos, lankás terep főleg szőlőtermesztésre volt alkalmas, de a község déli, sík területein kiváló minőségű gabona is termett. Jelenleg a szőlőtermesztés és a borászat, ami meghatározzák Gyöngyöstarján gazdasági profilját. Szokatlanul nagy számban vannak jelen borászok (12), akik több száz hektárnyi szőlőterületet is birtokolnak. Az 5 nagy szőlőtermesztő  mellett még számos  kis és közepes őstermelő színesíti a palettát. Utóbbiak közül többen másodállásban vagy nyugdíjasként szőlészkednek.